Két dolgot nem tudok megszokni (többet, de most mindegy). Az egyik, hogy Ázsiában a turisták általában ázsiaiak. És ugyanúgy viselkednek, mint általában a turisták. Nekem viszont – aki szégyen-gyalázat továbbra sem tudom megkülönböztetni a malájokat a filippinóktól vagy a kinaiakat a koreaiaktól – elég vicces, hogy egy helyi magyaráz ez csomó egyéb helyinek (mert nekem olyanok), akik látható élvezettel csináltatnak magukról csoportképet és mindenféle csak turisták által használatos holmik lógnak róluk össze-vissza a szelfibottól kezdve a „Welcome to Laos” feliratú elefántos pólóig.

A másik, amikor a helyi idegenvezető – olyan fizimiskával, mint amit utoljára a Gyilkos mezők cimű filmben láttam - mondjuk ékes oroszsággal ismerteti az ország nevezetességeit. Vagy németül. Közben a helyi szoknya van rajta, pedig férfi (főleg Burmában, ott longyinak hivják).

Ja és azt is nehezen szoktam meg, hogy a gyerekek nem magyarul beszélnek. Nem tudom miért, ez mindenhol nagyon furcsa nekem. Biztosan irigy vagyok, hogy nekik ilyen egyszerűen megy.