Napi Falang

Napi Falang

Luang Prabang - eddig

avagy Fülöp gyengélkedik, a fene egye meg

2015. december 27. - gyöngyömpötty

Nem kell megijedni, Fülöp a tabletem/notebook-om, és annyira jól van azért, hogy tudjak rajta irni. Az eredeti elképzelésünk azonban az volt Bertussal, az expedició képi felelősével, hogy majd egy csomó szuper képet is felrakunk nektek, helyi virágokról meg kajákról meg szerzetesekről meg szobabelsőkről (utóbbit anyánknak, aki nagyon élvezte annak idején a babarózsaszin szúnyoghálót Sri Lankán).

Hát ez pillanatnyilag nem nagyon szuperál, valami bluetooth-dolog miatt, amiről én csak annyit tudok, hogy a legenda ellenére sem igaz, hogy Kékfogú Harald királyról nyerte volna a nevét.

Úgyhogy kénytelen leszek a verbális képességeimre hagyatkozni addig is, amig valaki nálam okosabbal összefutunk.

Naszóval. Először is süt a nap. Ami egy élmény, mert eddig az volt a jellemző, hogy egy nyári zivatar kitörése előtti utolsó pillanatban töltöttük az eddigi másfél napot. Kábé erre hasonlit az itteni páratartalom. A szállásunk udvarán pöntyögök, előttem a száradó gatyák, balra a szomszéd ház kertjében a szokásos szentély, a ház falán a szokásos két zászló: a nemzeti kék-piros csikos a közepén egy fehér lyukkal, mellette a szokásos sarló-kalapács. Laosz ugyanis egy rendes kommunista ország, bár ezt a zászlókon kivül nem nagyon mutatja semmi. Az viszont megunhatatlan, amikor a helyi szerzetesek a kopasz fejükkel a narancssárga klepetusukban elvonulnak a kommunista sarló-kalapácsos zászlók sora alatt. Ja és ehhez jön még a karácsonyi dekoráció. Hai, a recepciósunk sajnos leszedte a karácsonyi Micimackót, de az asztal fölötti zászlócskák a karácsonyi Bambival, dobozból kiugró kiskutyával megúszták.

Szemben a programlehetőségek molinója a mi házunk szentélye mellé támasztva. Az expedició kétharmada kihajózott ma reggel megnézni a Pak Ou barlangot, de mi Bandival már láttuk, úgyhogy egy lassú ébredésre és lassú, kényelmes reggelire szavaztunk.

Tegnap megnéztük a Nemzeti Múzeumot, ami eredetileg a királyi palota volt. Kábé olyan mint egy nagyobb tanyasi udvarház. Az utolsó laó király egyébként valahol eltűnt egy vietnámi munkatáborban.

Megjött Bandi, megyünk reggelizni, folyt köv.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://napifalang.blog.hu/api/trackback/id/tr848201532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Málna Szörp 2015.12.30. 15:43:13

Túlságosan unalmasnak ítélem meg a napjaidat, lassú ébredés, lassú reggeli, így tájékoztatnálak arról, hogy az unokaöcséd kérót keres a szilveszteri partihoz. Szerintem nálad kiváló bulit lehetne lebonyolítani, csak hogy a vérnyomásod rendezzem:)!
Aszittem itt képeket is lehet küldeni, de nem.. pedig akkor nem kellene nélkülöznöd az itthoni valóságot sem!

gyöngyömpötty 2015.12.30. 16:37:36

Ha idejön a kulcsért szavamra odaadom...:)
süti beállítások módosítása