Napi Falang

Napi Falang

Luang Prabang - megjöttünk

avagy most nem telik többre

2015. december 25. - gyöngyömpötty

Magyar idő szerint kicsivel éjfél után vagyunk. Kb, 40 órát töltöttem különféle reptereken, kivagyok, mint a liba, az előbb elaludtam az egyik szentély lépcsőjén, amíg bent kántáltak a kis szerzetesek. Hazajöttem aludni. Folyt köv.

repulo.jpg

 A fenti képen egyébként az az Airbus akárhányas látható, amivel Dohából Bangkokba repültünk. Belülről. Éppen a "hogyan fújjál levegőt a mentőmellényedbe" résznél tart az ismertetőfilm, a székek háttámláiba épitett képernyőkön. mivel legidősebb unokaöcsémről, Simonról köztudott, hogy nagy barátja minden kötöttpályás közlekedési eszköznek és repülőnek, az expedició kétharmada lelkesen készitett kétszáznegyvenhárom képet a repülő különféle részeiről. Nem volt szivem megmondani, hogy ilyen esetekben én kb. annyit szoktam kapni cserébe, hogy "és láttad, hogy ugyanerről a Youtube-on van olyan felvétel, ami ugyanezt a csűrőlapátok szögéből mutatja, HD minőségben?"

A gép egyébként lenyűgöző, 517-en férnek rá, kétemeletes (két külön szinten ment a beszállás is) és az orrába épített kamerán keresztül követheted az útját, vagy a leszállást. Egy sorban 3+4+3 szék van. Összesen megnéztem egy szuper bollywoodi filmet, meghallgattam egy szuper arab lemezt, nyertem negyedmillió dollárt - sajnos csak virtuálisan - a Legyen Ön is milliomos repülőgépre fejlesztett változatán, hallgattam egy kis japán popot, kantoni popot, Bach kantátákat és egy kis Koránt. Az ebédet Törökország fölött kezdték felszolgálni, összességében kaptam burgundi marhát, mentás bárányt és mangós sajttortát. Aludni nem tudtam egy fél percet sem, úgyhogy a végén A galaxis örzőit is megnéztem még egyszer.

Aztán az utolsó gépen már a születési adataimat se tudtam fejből leirni a negyvenkettedik vízumkérő papírra. A fent említett szentélynél meg dicstelenül összecsuklottam, mint a bugylibicska.

Most a szállásunk udvarán ülök, balra egy másfél méteres plüss Micimackó ül, egy ugyanakkora karácsonyfa mellett, a fejét Mikulássapkával, előtte a szokásos műanyag sámlin maga a Mikulás kicsit kisebben. A betűket még nem látom tisztán. Fogalmam sincs milyen nap van, hány óra vagy hanyadika. Ipari mennyiségű gyümölccssalátát fogok magamba nyomni, talán a tegnapi helyünkön, a Mekong partján a papayafák alatt. 

A bejegyzés trackback címe:

https://napifalang.blog.hu/api/trackback/id/tr748198788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Simon Kocsis 2015.12.26. 16:06:55

Szerintem egy Airbus A380-as volt.

gyöngyömpötty 2015.12.26. 16:47:45

Az bizony. Ja és a kamera nem az orrán van, hanem a magassági kormány vagy mifene környékén van, de ezt te úgyis jobban tudod. Vagyis az egész gépet lehet látni.
süti beállítások módosítása