Napi Falang

Napi Falang

Indokina öröksége

avagy mit adtak nekünk a rómaiak... izé vagyis a franciák

2016. január 06. - gyöngyömpötty

Laosz és Kambodzsa francia érdekszféra volt egészen a függetlenedésükig/különféle kommunista diktatúrák hatalomátvételéig. Ennek számos történelmi-politikai-gazdasági következménye van, na ezekről nem fogok mondani egy szót sem. Viszont nagyon vicces/dühitő módon él tovább az örökség a mindennapokban.

1. Van kenyér. Sőt baguette.

francia4.jpg
Sőt forró baguette frissen a sütőből. Valamint vajas croissant. Ez felfoghatatlanul sokat számit, higgyétek el, jártam olyan országban, ahol egyáltalán nincs kenyér. Van viszont bambuszrúdban sült ragacsos rizs babbal - le kell róla hámozni a bambuszrudat, mint a banánt -, eperrel és hallal. Reggelire.

És van olyan palacsinta, mint amit a fénykoromban szoktam enni a Champs Elysees-n. Csak itt valahogy más a csokis-banános. És van mangós változat is.

francia1.jpg

Finom!

francia2.jpg

2. Érthetetlen okokból Ázsiában ha van tejtermék, akkor biztosan van Vache qui rit sajt. Ez Franciaországban kábé a mi Mackó sajtunk. Itt fürödni lehetne benne annyi van. De miért ebből, ha tudjuk, hogy Franciaországban többféle sajt van, mint nap egy évben?

3. A helyiek petangue-ot játszanak a poros kis útmenti falvakban. Ez az a golyóhajigáló játék, amit utoljára joviális bajuszos, sörhasú, francia, házmesterjellegű urak előadásában.Most képzeljük el ugyanezt kicsi, vékony, sötétbőrű, ázsiaiak előadásában. 

Találtunk egy kéttannyelvű francia-lao iskolát is, sőt a kislányokat le is fotóztuk, mert nagyon viccesek. Alul helyi szoknyácska, felül úttörő egyenruha, nyakkendővel meg olyan pionir sapkával, mint a szovjet tankönyvekben. Na ők köszöntek "Bonjour madame"-ot. De amikor válaszoltam nekik franciául egymás mögé bújtak.

kolok4.jpg

4. És sajnos ugyanolyan hülyén ágyaznak, mint a franciák, vagyis betömködik az ágyneműt a matrac alá. Ez bizonyára nagyon esztétikus, és XIV. Lajos elismerően biccentene a láttán, de kevés dolog képes annyira kihozni belőlem az állatot, mint amikor a lábammal kell kirugdosnom a takaró másik felét, hogy rendes homo sapiens módjára belekuckózhassam magam.

francia3.jpg

Persze valószinűleg megártott, hogy jelenleg én vagyok a szobában a legkoszosabb összetevő.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://napifalang.blog.hu/api/trackback/id/tr168238108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FufiEdit 2016.01.08. 03:31:06

Drága Krisztám!
Hát csodálatosan írsz, és rajongok, rajongok!!!
Na, félre a rajongással - a kislányok rettentő édesek, nekem mára ők a kedvenceim.
És tudom, milyen életmentő lehet egy normális kaja a világvégén.
De hát nem is a világvégén vagy, hanem pont a legjobb helyen, ahogy nekem tűnik.
Tök jól átjön a hangulat, tetszik.
Az ágyazás pöpec, de én is utálom....
Hajrá, Kriszta, várom az újabb beszámolót :)))
És pusz.
süti beállítások módosítása